www.alphaville.hu

[mercurygirl]

A Do the strand egy sz@r!!!

[Kisa]

Wonderboy: Erről a számról már sokat beszélgetünk a taggyűléseken. Igen megoszlanak a vélemények. Szerintem jól összevan rakva. Nincs vele baj. Hangszerelése jó. A "PSB szekciót" már többé kevésbé ismerem, -ezt is megbeszéltük- Bowie-t szereti valaki?
_________________
Kisa

[mercurygirl]

[Kisa]

Bowie azért érdekel, mert Roger Waterssel van egy közös lemezük, ami meg volt kazettán, hátha valakinek CD-én megvan.!?
_________________
Kisa

[Kisa]

Hurricane: Ez a szám is megosztja a közvéleményt. Nem tartozik a "nagy számok" közé, de azért nem olyan rossz. Vannak nála jóval gyengébb AV számok. Debrecenbe kimondottan jó eset hallani.

Do the strand: Azon lehet vitatkozni, hogy kellenek-e a feldolgozások. Nem igazán vagyok feldolgozás párti, föleg hogy tudom milyenek Gold zenei képességei...Szerintem azért még az AV szerencsére nem viszi túlzásba a feldolgozásokat. Az eredeti változatát a számnak nem ismerem, valószinüleg rosszab mint a AV feldolgozás. Egyébként én "kiállok" a szám mellett: jó számnak tartom.
_________________
Kisa

[mercurygirl]

[tompus]

[mercurygirl]

[mercurygirl]

Az újabb fordítások technikai okokból késnek!
Türelem, míg megjavul a net a munkahelyemen!

[tompus]

[mercurygirl]

Továbbra is türelem!

[mercurygirl]

Még hullik az eső

Az eső végtelen küzdelme a szélvédővel
Sok éve már, mióta úton vagyok
Végre kikötöttem a bolondok hajójával
Régen hős, most már csak egy idegen; visszatért
Szívesen elcserélném az aranylázamat az ezüsthálódra
Tudván, mi fog történni
És a karjaidban örökre elveszek
De nem tudom, Te hogy érzel irántam?

Nem furcsa? Még mindig hallom hívó szavad
Nem furcsa? Többé már nem vagyok szellem
Nem furcsa vagy őrültség?
Nem furcsa a dicsőség és a hírnév?

Emlékszel még, mit játszottunk?
Hogy lobogtattuk zászlónkat a napban?
Emlékszel, hogy adtuk át magunkat néhány furcsa mókának?
És úgy mosolyodtunk, mintha értettük volna a falfirkákat
És hogy főztük ki a fűszereket az ezüstkanalakban?
És ha nem láttuk volna, hogy virrad, túllőttük volna magunkat a következő éjjel

Nem furcsa? Még mindig hallom hívó szavad
Nem furcsa? Többé már nem vagyok szellem
Nem furcsa vagy őrültség?
Nem furcsa a dicsőség és a hírnév?

Az égésnyomok az ujjaimon nem csillapítják a fájdalmadat
Vagy én öltem ki a szenvedést a szemedből?
Mikor a csend megnőtt a falra vetett árnyékunkon
De ha az volt a csend, hallhatnánk még egy kicsit tovább?
Nem tudom, hallasz-e most engem?

Nem furcsa? oh,
Nem furcsa? Még mindig hallom hívó szavad
Nem furcsa? Többé már nem vagyok szellem
Nem furcsa vagy őrültség?
Nem furcsa a dicsőség és a hírnév?

Még hullik az eső

[mercurygirl]

Sokféleképp


Hé, Mrs. Fields, miért tűnsz oly szomorúnak?
Az egész világ megőrült, vagy még mindig az az epres süti bánt?
Hogy szeretném megcsókolni az édes-édes ajkaidat
Osztozni a gyönyörben, oly boldoggá tenne, mintha egy felhőn utaznék
Hamarosan beszélünk, oly sok mindent el kell mondanom
Egy havas téli napon

És a hópelyhek odakint, oly sokféle utat mutatnak
Oly sok napot mutatnak a táncukkal
A szél arrébb sodorja őket, majd felkapja
Egyik pillanatról a másikra bárhová eljuttatja őket

Hé, Mrs. Grey mondd el, amit szeretnél
Ha elfordítom a Napot, és színt hozok az életedbe
Tudnál mosolyogni és mondanád: minden rendben, már látom az alagút végét?
Aztán az égre szegeznénk tekintetünket, és csak üldögélnénk egymás mellett
Útban egy távoli csillag felé

És a hópelyhek odakint, oly sokféle utat mutatnak
Oly sok napot mutatnak a táncukkal
A szél arrébb sodorja őket, majd felkapja
Egyik pillanatról a másikra bárhová eljuttatja őket

A hangodon szólok és a szemeddel látok
Valami nagyon rossz van az életedben
De kérlek, higgy nekem, én melletted állok

Oly sok mindent kell még tennünk
Oly sok mindent kell még mondanunk sokféleképp
Oly sok mindent kell még megérintenünk
Oly sok mindent kell még szeretnünk
Fogd meg a kezem, és menjünk ki játszani

Hé, Mrs. King, hol voltál mostanáig?
Álmaimban a legboldogabb Katie-ként éltél
Most változtál át méhecskévé, én pedig kaptárrá
Ez valami újnak a kezdete
Találkozunk a holdon, mert végre rájöttem, hogy a föld gömbölyű

És a hópelyhek odakint, oly sokféle utat mutatnak
Oly sok napot mutatnak a táncukkal
A szél arrébb sodorja őket, majd felkapja
Egyik pillanatról a másikra bárhová eljuttatja őket

Oly sok mindent kell még tennünk
Oly sok mindent kell még mondanunk sokféleképp
Oly sok mindent kell még megérintenünk
Oly sok mindent kell még szeretnünk
Fogd meg a kezem, és menjünk ki játszani
Mikor véget ér a tél

[mercurygirl]

Hasonló lányok


Talán igaz, talán hazugsággá válik
Mikor nagyon mélyen beleásom magam
Most kéznél vagyok, de a végén mi marad neked?
Nem tudom megérteni, sejtésem sincs róluk
Hmmmmm, a hasonló lányok


Úgy festenek, mintha ugyanabból a fogkrémes tubusból
nyomták volna ki őket
A jó kezdet után rossz folytatás,
Közel a szívükhöz
Hmmmmm, a hasonló lányok

Mindet imádom, a könyörtelent, a gyengét, a haszontalant
A gonoszat, a szegényt, a hitványat
A hasonló lányok itt vannak a fejemben
És az ágyamban
Találkozol eggyel, és sosem feledheted
Hülye próbálkozás a boldogságra

Szóval próbálom a mostanit elfelejteni,
Folyton visszamennék a múltba
Néha szótlan csókjaik beszédesebbek
Néha gyengéd érintésük érteti meg velem
A hasonló lányokat

Imádom mindet: a szemérmest, a vadat, és a botrányosat,
A csendeset, a szomorút és a segítőkészet…

[mercurygirl]

Aki összetörte a szívemet


Olyan egyedül érzem magam, ha nem vagy velem
Gyalázat, ha nélküled töltöm az időmet
Most már látom, hogy Te nem erről a bolygóról való vagy
biztos a Vénuszról jöttél, mert olyan különleges, ha veled vagyok
Nem érted? Mi egy űrhajón száguldunk, és nem a miénk az irányítás
Ki törte össze előbb a másik szívét?
Azt mondod, nem tennél ilyet, mama
Pedig igen, képes vagy rá!
Oly könnyű megtenni,
Csak kevesebb szeretetet adsz, mint amennyi a szívedben van
Kedvesem az idegen szemeiddel
Csak egy csók az ajkaidtól
Fényévnyi vagy még több szeretettel
Összetöröd a szívem
Egy éj, mikor nem kapok eleget
Egy éj, mikor nem kapok eleget belőled…